15 (1.fejezet befejező része)

Hali! Máris itt a legújabb rész, ami egyben az UTOLSÓ is, az 1. fejezetből. Nagyon remélem, hogy tetszeni fog. Jó olvasást. Puszi. :) xx

Charlotte Thomson 

Hú, elég gyorsan megy az idő. Mióta elköltöztem Jamessel Zaynéktől, azt sem tudom, hogy mi van a többiekkel. Ashley... egyedül hagytam, amit szörnyen megbántam. Elvettem tőle élete szerelmét, az első szerelmét, akit én nem is szerettem, soha. Amit Harry iránt éreztem, az nem szerelem, hanem vágy volt. Egy egy-éjszakás kaland volt, semmi több. Tudom, egy seggfej voltam. Egyedül hagytam, cserben hagytam a legrosszabb pillanataiban... és amikor kórházba került baleset miatt, akkor éreztem hogy eddig is mellette kellett volna lennem... De akkor már késő volt. Meglátogatom. Bocsánatot kérek tőle. Hisz nekem Ő volt 5 éves korom óta a legjobb barátnőm... és most is azt szeretném. 

............................

Amikor beléptem a kapun, Harryt láttam az ajtóban ülve. 

-Te mi a fenét keresel itt? -pattant fel, ideges fejjel. 

-Ashleyhez jöttem. -mondtam, és becsöngettem. 

-Harry, menj el könyörgöm. -hallottam hangját. 

-Nem Harry vagyok... -mondtam. 

Kinyitotta az ajtót, és ledermedt. 

-Te végképp húzz el! Te már nem létezel számomra! A mi barátságunknak örökre vége! Érted?! Gyűlöllek, nem akarom hogy többé része legyél az életemnek! Elvetted tőlem Őt! Akit teljes szívemből imádtam. Átvertél, egyedül hagytál! És még ide jössz? Nem Charlotte, nem! Lépj ki az életemből. Örökre! -kiabált velem, és sírt is. 

-Ezt szeretnéd? -sírtam én is. 

-Ezt! -mondta. 

-Sajnálom... szia. -szipogtam. 

Ashley Jensen

A mai nap mi jöhet még? Először Harry, aztán Charlotte. Remélem Zayn nem tolja ide a képét, mert akkor tényleg meghalok. De Harry... én is vele akarok lenni. De nem bocsájtok meg ilyen könnyen... ehhez idő kell, de megengedem hogy itt legyen velem. Aztán majd, talán újra együtt leszünk. 

-Legalább akkor gyere be, ne fázz meg. -nyitottam ki az ajtót. 

Elmosolyodott, felpattant, és magához húzott. Szorosan ölelt kezeivel, és egy puszit nyomott a homlokomra. 

-Nagyon szeretlek! -mosolygott. 

-Gyere be... -engedtem be. 

Egész délután alig csináltuk valamit. De persze Ő még a wc-re is utánam jött... tényleg szeret... és én is Őt. Lehet, hogy nem bírom sokáig, és még ma megbocsájtok neki... Egyszerűen imádom. 

-Nézzünk filmet! -mutatta a kezében a "Felhők fölött 3 méterrel" című dvd-t. 

-Öhm, oké. -egyeztem bele. 

Lefeküdtünk a kanapéra, átkarolt, betakaróztunk egy pléddel, és úgy néztük a filmet. 

-Szeretlek. -suttogta a fülembe. 

-Szeretlek. -fordultam felé. 

-Megbocsájtasz? -húzott mégközelebb.

-Megígéred, hogy soha többet nem csapsz be, nem bántasz, nem hagysz egyedül, és hogy az összes szó, amit ma mondtál nekem, az mind igaz? -néztem a szemébe. 

-Kincsem, esküszöm hogy igaz volt. Szeretlek, és nekem nem kell más. Melletted leszek mindig. Mint ahogy már elmondtam, te leszel a feleségem és a gyerekeim anyja. Nagyon szeretlek! -mosolygott. 

-Én is nagyon szeretlek. -csókoltam meg. 

Öhhm, azt nem tudom hogy mikor lesz a 2. fejezet, de remélhetőleg nemsokára. Remélem tetszett, és a kövik is tetszeni fognak. KÖSZÖNÖM, HOGY CSUPÁN 15 RÉSZRE, 575 MANÓ LETT! PUSZI! xxxxxxx

Egy befejező zene : Last first kiss (nem igazi klip) 

Jó éjszakát. :) xoxo

14

SZIASZTOK! NAGYON SAJNÁLOM, HOGY TÖBB MINT KÉT HETE NEM VOLT RÉSZ, DE MOST MEGHOZTAM A TIZENNEGYEDIK RÉSZT, AMI AZ UTOLSÓ ELŐTTI RÉSZ AZ 1. FEJEZETBŐL. :) NAGYON REMÉLEM HOGY TETSZENI FOG, ÉS JÓ OLVASÁST! PUSZKÓ. <3



-Most mi van? -nézett rám furi fejjel. 
-Louis, barátnőd van, én mást szeretek, és nem fogok veled lefeküdni! -mondtam. 
-És? Nem fogja megtudni senki. -csatolta volna ki az övét. 
-Menj el. Most! -mutattam az ajtó felé. 
-Jó, akkor engem ne keress többet. -viharzott el mellettem. 
-Igen, ezért kell megsértődni. Azért, mert egy lány nem fekszik le veled. Idióta. -kiabáltam utána. 

Louis Tomlinson
Fenébe, pedig megakartam tudni, hogy tényleg mindenkinek engedi magát, mint ahogy hallottam arról, hogy egyik éjszaka Zaynnel, másik éjszaka Harryvel feküdt le. Biztos megjött neki. Vagy nem is tudom. Na mindegy, amúgy se bírtam. 
-Megjöttem. -léptem be Zayn házába, ami egy utcával van arrébb, mint Ashleyé.
-Na, sikerrel jártál? -állt elém Hazza. 
-Nem, nem dugtam meg. -vontam vállat. 
-Meeeert? -röhögte el magát. 
-Nem engedte magát. -mondtam. 
-Csoda. Na lépek, majd este találkozunk. -mondta, majd becsukta maga után az ajtót.

Harry Styles
Fogalmam sincs, hogy mi van velem. Egyszer szeretem, egyszer nem... elfogom veszíteni! Lépnem kell! Nagyon örülök annak, hogy nem hagyta magát. Nem tudtam volna elviselni, hogy utánam valaki is hozzáér, megcsókolja, vagy akár megöleli, vagy csak megfogja a kezét. Ahhoz túl fontos nekem, és nem akarom elveszíteni. 
Becsöngettem, majd pár másodperc múlva ajtót nyitott. 
-Kicsim. -mosolyodtam el, majd a karjaimba vontam. 
-Mi a fenét keresel te itt? -lépett hátrébb. 
-Ne játsszuk ezt megint, kérlek! Tudom, hogy már kétszer átvertelek, de ez most tényleg szerelem! Szeretlek, magam mellett akarlak tudni, ölelni, csókolni, fogni a kezed, vigyázni rád, és minden percben melletted lenni. Azt akarom, hogy te legyél a feleségem, és a gyerekeim anyja! Nem érdekel ki mit gondol, ezek most tényleg igaz szavak! Soha többet nem nézek más nőre, nem fogok elmenni nélküled sehova, és nem adlak senkinek, ha adsz még egy utolsó esélyt. Kérlek Ashley, egy utolsó esélyt! -néztem mondandóm alatt végig szemébe, és neki könnyek folytak az arcán. 
-Nem... ezt milliószor eljátszottad velem. Nem tudok többet bízni benned azt hiszem. -suttogta a szavakat, majd becsukta előttem az ajtót. 
Csak egy helyben álltam és teljesen lefagytam. Könnyek szöktek a szemembe, és csak folytak az arcomról. Addig innen el nem megyek, amíg meg nem bocsájt. Leültem az ajtó elé, és csak halkan sírtam. Szeretem ezt a nőt, és vissza akarom kapni. Most és mindörökké Vele... CSAK VELE. 



... toooo beee continued ... xoxoxo

13/2

Lépteket hallottam nem messze tőlem. Valaki leült mellém, de én csak zokogva néztem magam elé. 
-Ashley, ne haragudj. -ért a kezemhez, de én azonnal elrántottam. 
-Ne érj hozzám. -mondtam normális hangnemben. Igazából nem dühös, hanem összetört és csalódott voltam. De az viszont kibaszottul. 
-Kérlek Ashley. Ne haragudj rám, és bocsájts meg! Én Téged szeretlek! Nagyon is! -mondta érzelemmentes hangon. 
Fájdalmasan felnevettem, majd megszólaltam. 
-Te szeretsz? Sohasem kellett volna belédszeretnem, és hinnem neked. Menj a francba! -igyekeztem vissza a házba.
*******

Fél év elteltével, még mindig szörnyű, és fájdalmas visszaemlékezni arra a bizonyos szombat estére. 
Harryvel azóta nem tartom a kapcsolatot, és nem is szándékozom egy szót sem váltani vele. Ő volt életem szerelme, erre megcsalt. Kösz. Én hülye pedig elhittem neki hogy szeret, ja a nagy francokat! De mindegy is... Lezártam magamban ezt a témát. 
Ez megint nem az én napom. Megint esik. Megint egy unalmas nap, de legalább ez az utolsó Niall, Liam & Lou nélkül. Ma jönnek haza LA-ből, és végre láthatom őket, 3 hét után. Ők hárman nagyon hiányoznak, de Zerrie, James&Char és Harry egyáltalán nem! Charlotte 1 hónapja, Zayn 4 hónapja, Harry pedig fél éve nem áll velem szóba. Remek! 
-Louuuuuuuuuuu! -ugrottam legjobb barátom nyakába, és szorosan öleltem percekig. Most csak Ő jött át, mert Niam pihennek. 
-Hercegnőm! -mosolygott, majd két cuppanóst kaptam tőle. 
-Milyen volt LA? -ültünk le a nappaliba. 
Ott hablatyolt mindent össze-vissza, már követni se tudtam, így inkább nevetve befogtam a száját. 
-Naa, most miért? -nevetett Ő is, miután elvettem a kezem. 
-Mert annyi baromságot összehordasz, hogy már nem tudlak követni. Nem az egész életedet kérdeztem, hanem csak annyit, hogy mi volt LA-be, erre te a születésedtől kezdve mesélsz itt mindent. -röhögtem már jobban. 
-Azt hittem szereted hallani a hangom, és szereted ha beszélek. -vágta be a műdurcát. 
-Igen szeretem bébi, de ennyi egy hónapra elég volt belőled. -öleltem át nevetve. 
-Szeretlek hercegnőm. -szorított magához. 
-Én is szeretlek durca. -nevettem el magam, mire Ő is hangos nevetésbe kezdett. 
-ASHLEEEY! -verte valaki az ajtót izomból. 
-Mi a ..? Ki az? -kiabáltam, majd kinyitottam az ajtót. 
-Az egyetlened. -húzott magához Harry. 
-H-Harry... mit keresel te itt? -toltam el magamtól. 
-Ez meg mit keres itt? Máris mással vagy? Te hülye liba! -kaptam tőle egy hatalmas pofont, majd azzal a lendülettel fordított hátat, és elment. Totál részeg volt...
-Ash, jól vagy? -ölelt át Lou. 
-Persze... minden oké. -nyeltem le a gombócot a torkomba. 
-Gyere. -vitt fel a szobámba, majd az ágyra tett. Felém kerekedett, majd kezeimet a fejem mellé helyezte, és kezeivel fogta azt. 
-Louis? -néztem fel rá. 
-Ashley. -mosolygott, majd adott a szám sarkába egy puszit. -Kellesz nekem... most azonnal! -szuszogta a nyakamba, mire én lelöktem magamról, és felpattantam... 
-Te megőrültél? -kerekedtek ki a szemeim. 

... to be continued. xo