2013. november 13., szerda

02

Már több mint egy hónapja élünk ebben a házban a két fiúval, akikkel elég jól összebarátkoztunk. 
-Hol van Harry és Char? -kérdeztem a nappaliban ülő fiútól. 
-Honnan tudjam?! Gondolom randizni mentek. -vont vállat. 
-Ja, értem. Nincs kedved elmenni valamerre? -néztem rá mosolyogva. 
-Nincs, nemsokára itt lesz a barátnőm. -kapcsolgatta a televíziót. 
Mi van? Neki barátnője van? És én ezt eddig miért nem tudtam? Jókor tudom meg...
-Ühmm, ok. -álltam fel. -Akkor megyek egyedül.
-Nincs más választásod. -válaszolt. 
Megforgattam a szemeimet, majd felmentem átöltözni. Még épp fehérneműben voltam, amikor Zayn benyitott. 
-Zayn! -kaptam magam elé a kezeimet.
-Mit izélsz annyira? Nem vagy az esetem. -mondta, majd kivitte a telefonját a szobából. 
Hát ok. Kicsit rosszul esett, de nem foglalkoztam inkább ezzel. Felöltöztem, majd lementem. 
-Zayn, ez meg ki? -kérdezte egy lila hajú lány amikor meglátott.
-Ja, ő Ashley. -mondta. 
-Szia, Ashley vagyok. -mentem oda mosolyogva, majd a kezemet nyújtottam. 
-Csá, Molly. -mondta, mire Zayn röhögni kezdett.
Nem mondtam semmit, inkább elhagytam a házat, majd úgy döntöttem vásárolni megyek, hiszen úgyis 1 hét és karácsony.

Charlotte Thomson
Annyira imádom Harryt. Egyszerűen csodálatos fiú.
Csak egy sima fehér póló volt rajta, és egy farmernadrág, de akkor is tökéletes nekem. 
-Imádlak. -leheltem csókot ajkára, és megéreztem hideg ajakpiercingjét. 
-Én is téged. -vigyorgott, majd tovább ettünk, de ekkor belépett egy személy, akiről azt hittem hogy soha többet nem látom többet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése