Arra lettem figyelmes, hogy csörög a telefonom. Ismeretlen. Felvettem, majd egy ismerős hangot hallottam a vonal túlsóvégén.
-Szia Ash, Bill vagyok! -szólt bele a volt fotósom.
-Szia Bill. -köszöntem én is, de közbe értelmetlen fejet vágtam.
-Na, arról lenne szó, hogy lenne egy munka. Egy fotózás. Benne vagy? -tette fel a kérdést.
-Uuuh, persze hogy benne vagyok! -örültem a fejemnek.
-Oh, remek. Akkor ma délután kettőkor találkozunk a stúdióban. Várlak, szia.
Letette a telefont.
-Jess, képzeld, fotózásom lesz! -futottam le barátnőmhöz izgatottan.
-De jó! Na végre! -ölelt át mosolyogva.
-Elkísérsz? -kérdeztem, mire ő bólintott.
-Köszi, felmegyek öltözni, szerintem te is öltözz át, mert nemsokára indulunk! -küldtem neki egy puszit, majd felmentem.
-Te hova mész Jess-el? -jött be kopogás nélkül Harry.
-Fotózásom lesz. Legközelebb kérlek kopogj, mert egyszer úgy nyitsz rám hogy meztelen leszek, annak nagyon nem fogok örülni. -bújtam bele a pólómba.
-Úgy csinálsz, mintha még soha nem láttalak volna úgy. -dőlt az ajtófélfának, és kezeit mellkasán keresztezte, közben vigyorgott.
-Nem mondtam hogy nem láttál úgy, de nem szeretnék Jessicával semmilyen vitába keveredni. Amúgy is, minek jöttél be? -néztem rá.
-Jessnek elkellett utaznia Floridába a szüleihez, mert megszületett az öccse. Megkért hogy kísérjelek el én. -mondta.
-Miii? És ezt nekem miért nem mondta? -kérdeztem.
-Nem tudom, de úgy érzem hogy egy izgi napnak állunk elébe. -vigyorgott, majd egy apró puszit nyomott arcomra.
Ez tiszta hülye. De így szeretem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése